2012.12.30-2013.01.02 Pattaya

Három óra repülés után másfél órás időeltolódással délután 5 körül szállt le a gépünk Bangkokban, gyors ebéd után kilépve a reptérről megcsapott minket végre az igazi párás meleg levegő. Taxival könnyedén eljutottunk a buszpályaudvarra, végre nem kellett alkudozni a taxissal, mivel taxiórát használnak. A thaiok használják a sávokat, senki sem dudál. A buszunk negyed óra múlva indult Pattaya-ba. Mindketten úgy éreztük, hogy most, pláne szilveszterkor nem vágyunk egy Bangkok méretű városra, majd később visszajövünk. Bangkok többszintű város, a buszunk kilómétereken keresztül a város felett haladt egy felüljárón, majd este 11-kor értünk a lefoglalt szállásunkra. Az oroszok által üzemeltetett szállodában viszont azt mondták, hogy bocs, nincs szabad szobánk, otthagyhatjuk a hátizsákjainkat, míg keresünk másikat. Igazán jófejek voltak, ahogy széttárták a karjukat. Este 11 után, december 30-án képtelenség szabad szobát találni, nem véletlenül foglaltunk. Én húztam fel magam jobban, de nem volt idő bosszankodni, valahol csak aludnunk kellett. Természetesen már a legtöbb helyen nem volt nyitva a recepció, ahol mégis, ott sem volt szabad szoba. Egy angol tulaj viszont felajánlotta az előtérben lévő kanapéját és nyugágyát és ugyan eljátszottunk a gondolattal, hogy csakazértis az oroszok kanapéján alszunk, mégis a nyugodtabb megoldást választottuk. Reggel szerencsénk volt, egy közeli vendégházban a kedves tulajdonosnő, akinek szintén nem volt szabad szobája, felajánlotta, hogy a masszázszobát átalakítja nekünk, amit mi örömmel elfogadtunk. Beköltöztünk, végre mehettünk a tengerpartra! Pattaya külvárosában, Jomtienben volt a bázisunk, a tengerpart egy vékony sáv, mellette halad az út. Béreltünk egy napernyőt és kókuszlét iszogatva pihentük ki az előző nap fáradalmait. 

Városi strand

Szilveszter este mielőtt besétáltunk Pattaya belvárosába, a szintén kedves recepciós hölgytől megtanultunk pár alapszót. Szuadipimájkáp! Valahogy így ejtik, hogy BUÉK. Angolul csak a szavak elejét ejtik, így hangzik a Happy New Year egy thai szájából: henyújí! Sok thai piknikkosarakkal települt ki a tengerpartra, lámpásokat eregettek, diszkóautóvá alakított pickup-okból bömbölt a zene és villogtak a fények. A  robogókra oldalkocsikat eszkábálnak, amire bármit ráköltöztetnek, így rengeteg a mozgó konyha, bazár, piac. Száz méterenként érik egymást az éjjel-nappal nyitvatartó SevenEleven üzletlánc boltjai, ahol egy nagy papírpohárba finom jegeskávét csapolhat magának az ember. Épp éjfél előtt értünk a belvárosba, ahol nagy szerencsével kikerülve a tömegből a nyugodt kikötő partjáról egy az apály miatt partra került csónakon ücsörögve néztük végig a tűzijátékot, ami csak nem akart véget érni. 

BUÉK és "hóember" az örök nyárban

Thaiföldön a himnuszt éjjel 1-kor játszák, ekkor minden helyi megállt, csak a figyelmetlen külföldiek mozogtak. Pattaya olyan az oroszoknak, mint Sarti Görögországban a magyaroknak, csak nagyban. Minden turista orosz, orosz feliratok láthatók mindenfelé. A sétálóutcában, bulik és utcabálok érték egymást, a legtöbb férfi turista thai lányokkal az oldalukon feszített. Pattaya a piroslámpás negyedéről is nevezetes, elég szánalmas látvány, hogy minden pocakos orosznak jut egy-egy thai bombázó. 

Sétálóutca

Hogy a gyerekes családok és mi mit kerestünk itt, azt azóta sem értjük, ha Thaiföldön jártok semmiképp se menjetek Pattaya-ba! Az elsejét az Angel Guesthouse kellemes tornácán töltöttük a gyors internet mellett és úgy döntöttünk, ha már itt vagyunk mégsem rohanunk tovább, maradunk még egy napot, közben szabadult fel rendes szoba is, felköltöztünk az emeletre. Még a tengerpartra sem mentünk le, de nem is lett volna jó a tengerbe mennem, szilveszter este ugyanis beakadt a lábam két útpadka közt egy kiálló drótba és hasraestem. Egyszerű kis horzsolás - lenne otthon - de ezen a párás éghajlaton nehezen gyógyulnak a sebek. Másnap biciklit béreltünk és azzal tekertünk be a belvárosba, megvettük a vonatjegyünket és egész nap a városban csavarogtunk.